Tévhitek a környezetvédelemről – hogyan óvjuk tudatosan környezetünket

Valószínűleg ezer meg egyszer hallottad már: “ne folyasd a vizet”, “kapcsold le a lámpát”, és még sorolhatnánk. Valóban ennyiből áll a környezetvédelem? Összedől a világ, ha véletlen égve hagyod a lámpát? A környezettudatosság egyszerű – mondják. Amivel teljes mértékben egyet is értünk – egy bizonyos fokig. Szelektíven gyűjteni a szemetet egyszerű. Ahogyan kistermelőktől vásárolni is, hiszen nincs is jobb egy vasárnapi piacozásnál. A kérdés: vajon ez elég-e? Cikkünket olvasva remélhetőleg rábukkansz a válaszra – ha nem is direkt módon. Reméljük, sikerül újat mondanunk, és egy jobb világnézet felé terelnünk téged!

Zero-waste washing

A greenwashing szóval – más néven zöldre festéssel – talán már találkoztál a környezetvédelem kapcsán, de ha nem, hadd mutassunk be neki: “Leginkább úgy határozhatjuk meg, mint azoknak a marketingstratégiáknak a sorát, amelyek segítségével egy vállalat környezettudatosnak, környezetbarátnak, a természet és emberi környezetért felelősséget vállalónak tünteti fel magát, miközben technológiájában, szervezetében, nyersanyag-felhasználásában, munkáltatói és egyéb gyakorlataiban nem tesz lényegi lépéseket e célok elérése felé.” – olvashatjuk a Tudatos vásárlók egyik cikkében. No de mi a helyzet a zero-waste felfogással? Leegyszerűsítve: ilyen nem igazán létezik. Vagy is létezhetne, ha barlangokban laknánk, és ősemberi mivoltunk felé fordulnánk. Ám a 21. században, 2022-ben zero-waste módon élni szinte lehetetlen. Ha akár a csomagolásmentes boltba vezet az utad, az ott megvásárolt termékeket is el kell tenned valamibe. Természetesen nem mindegy, hogy ez az ötvenedik nejlonzacskó, amit ebben a hónapban használsz, vagy egy többször újrahasználható üveg. De a végkimenetel ugyanaz – termelődik hulladék, csak nem azonnal. A környezetvédelem ezen szegmensére törekedni természetesen lehet, sőt! 

A low-waste kifejezéssel talán már kevesebben vannak tisztában, hiszen a nagybetűs zero-waste mellett eltörpül jelentése. Előbbi talán kedvezőbb is, mint utóbbi, ugyanis a teljes hulladékmentes életre való tendencia számtalan nélkülözést von maga után: azaz kevesebb kényelem, több munka; arról nem is beszélve, hogy rettentő nagy nyomást helyez az emberre. Maga a low-waste életmód egy “egyszerű” törekvés a kevesebb hulladéktermelés felé. Természetesen ez is kimozgatja az embert a komfortzónájából, ám sokkal barátságosabb lépéseket igényel, mint zero-waste társa. 

környezetvédelem

Természetesen a környezetvédelem nemcsak a kisemberek kezében van – a nagyvállalatoknak is határozott lépéseket kell tenniük ez ügy érdekében. A Greenpeace összeírt néhány intézkedést, amelyeket az államnak minél hamarabb hatályba kellene léptetnie. Ilyen például az energiagazdálkodásban az éghajlatot károsító kibocsátások csökkentése, a fosszilis energiahordozókat égető járművek mihamarabbi kivezetése, valamint az ökológiai gazdálkodásra való áttérés. Ez persze csak néhány a sok közül, a Greenpeace oldalán tovább tájékozódhatsz.

szemetes

Szelektív hulladékgyűjtés magyar mentalitással 

Először is fontos a hulladék és a szemét fogalmának tisztázása. Hulladék az, amit még nyugodt szívvel újra lehet használni, szemét pedig – nevéből is adódóan -, amit a szemetesbe dobsz, azaz semmi szükséged már rá, újbóli felhasználása a legtöbb esetben nem kivitelezhető. Köztudottak a szelektíven gyűjthető hulladékok: papír, fém, műanyag, üveg. Ám azzal már kevesebben vannak tisztában, hogy ezen anyagok nem mindig dobhatóak a hulladékgyűjtőkbe – csakis az 1-essel, 2-essel, 4-essel és 5-össel ellátott műanyag hulladékokat szabad a gyűjtőkbe helyezni, ugyanis kizárólag ezeket az anyagokat tudják újrahasznosítani országunkban. Szerencsénkre a legtöbb csomagolás 5-össel, a PET-palackok pedig 1-essel vannak ellátva. Sajnálatos módon viszont a 7-es jelzés is nagyon elterjedt hazánkban, ha nem a legelterjedtebb. Ez a misztikus 7-es az egyéb anyagokat “szimbolizálja”. Biztosan ide sorolható a polikarbonát, amiből az emberi szervezetre rendkívül káros BPA anyag oldódik ki – a többi már csak rejtély. 

A Magyarországon történő szelektív hulladékgyűjtés a béka feneke alatt található jelenleg. Az EU-s tagállamok közül az utolsó helyen kullogunk, ugyanis annak ellenére, hogy szinte minden második ember és cég buzdít minket a szelektív hulladékgyűjtésre, hazánkban az újrahasznosítható hulladékok csupán 32%-át hasznosítják ténylegesen újra. Így nem csoda, ha a legtöbb ember elveszti a lelkesedést a környezetvédelemtől – legfőképp a szelektív gyűjtéstől -, hiszen veszett fejsze nyele. A legjobb, amit ebben az esetben tehet egy magánszemély, ha megpróbálja kiiktatni a hulladékot az életéből – a legjobb környezetvédelem egy low-waste életmód elkezdése lehet!

A megfizethetetlen környezetvédelem 

Az első dolog, amit az ember visszahall, mikor kijelenti, hogy törekszik több növényt enni, valamint még csomagolásmentes boltokba is jár, kiküszöbölve így a felesleges hulladéktermelést, általában az, hogy valószínűleg rámegy inge-gyatyája. Ez természetesen mind csak spekuláció, hiszen a bio élelmiszerek árai az egekben, meg hát a csomagolásmentes bolt az biztosan drága, miért is ne lenne az? De miért is kellene drágának lennie mindennek? A környezetvédelem mellett kiálló “diétának” nem feltétlenül kell megfeküdnie a pénztárcádat. Induljunk ki egy jó piacozásból: fillérekért tudsz krumplit, káposztát, hagymát, és igazából bármilyen idény zöldséget, gyümölcsöt venni – nem feltétlenül kell minden élelmiszernek a bio változatából beruházni. Ám az is igaz, hogy a mostani árakkal szemben ezek már nem is tűnnek annyira horrorisztikusnak: a bio banán kilója például durván száz forinttal drágább, mint a vegyszerrel kezelté.

A csomagolásmentességgel csaknem ugyanez a helyzet. Szinte már szállóigévé vált, hogy ilyennemű boltokba csak gazdagék járnak, hiszen egy átlagember számára az ott fellelhető dolgok szinte  megfizethetetlenek. Természetesen itt is találhatóak olyan termékek, amik jóval meghaladják a bolti árakat, ám az alap élelmiszerek az esetek többségében ugyanannyiba kerülnek, esetleg két-háromszáz forinttal lépik csak túl. A Csipetke csomagolásmentes boltot és egy szupermarketet hasonlítottuk össze: egy kiló, “B” minőségű fehér rizs az előbbiben 890 forint, míg utóbbiban átlagban 960 forintba kerül. A vöröslencse kilója 1090 forint a Csipetkében, míg a nagyáruházban a saját márkás 1280 forintba kerül. Csak hogy írjunk ellenpéldákat is: a csomagolásmentes boltban a lencse kilója 970 forint, addig a bevásárlóközpontban 680 forintot kérnek el érte – durván háromszáz forintnyi különbség, mégsem megfizethetetlen, ha valaki tényleg elkötelezi magát a környezetvédelem ügye mellett. 

zero waste
vegán

Jövőnk a tányérunkon

Az elmúlt pár évben nagy hangsúlyt kapott a növényi étrend, valamint a veganizmus. Igen, van különbség a két fogalom között! Míg a növényi étrend – plant-based – kizárólag az étkezésre fókuszál, addig a veganizmus egy mozgalom. A vegánok nemcsak hogy állati termékeket nem fogyasztanak (beleértve a tojást, a tejtermékeket és a mézet, valamint bizonyos esetekben a pálmaolajat és a mandulát), de az állatok mindennemű kizsákmányolását is elutasítják. Ide tartozik a lovaglás mint sportág, az állatokon tesztelt termékek, a bőr, szőrme, gyapjú, toll és selyem, valamint kerülik a cirkuszokat, állatkerteket, vadasparkokat, tropicariumokat is. Rengeteg híresség – Joaquin Phoenix és felesége Rooney Mara, Sadie Sink, Natalie Portman, Lewis Hamilton – használta már ki ismertségét, és beszélt a veganizmus, de legalábbis a növényi étrend fontosságáról a környezetvédelem szempontjából. Borzongató és szemfelnyitó dokumentumfilmek készültek már a témával kapcsolatban: Dominion (Chris Delforce, 2018), Cowspiracy: The Sustainability Secret (Kip Andersen, 2014), Seaspiracy (Ali Tabrizi, 2021). Míg az első inkább az állatok kizsákmányolásának bemutatását tűzte ki célul, addig az utóbbi kettő ennek környezeti hatásaira, fenntarthatóságára (vagy fenntarthatatlanságára) kívánja felhívni a figyelmet. 

No de mi is itt a tévhit? Nem más, minthogy a növényi étrend nem megfelelő az emberi szervezet számára. Nem kell messzire menned az internet világában, elég csak megnézned A sport megváltoztatói (Louie Psihoyos, 2019) című, Netflix által gyártott dokumentumfilmet, amelyben olyan híres sportolók kerültek lencsevégre mint például James Wilks, Arnold Schwarzenegger, Dotsie Bausch és Kendrick Farris. A film célja, hogy sportemberek és tudósok által bemutassa: nem kell hús ahhoz, hogy életerős és egészséges legyél; kivesézik a növényi étrend egészségügyi előnyeit, kísérletekkel is alátámasztva. 

A környezetvédelem ezekben az időkben nem is lehetne fontosabb! Kollektív összefogással és megfelelő utánajárással te is sokat tehetsz a Föld megóvása érdekében! Mindig bizonyosodj meg róla, jó kezekből jön-e az információ, így kiküszöbölheted a környezetkímélő hiedelmeket, ezzel pedig hozzáillő háttértudást és ismereteket tudhatsz magadévá! 

UPTOSTYLE 1
Az elfogadás útján – ezért imádom a jógát

Miért van az, hogy aki aktívan jógázik az kiegyensúlyozottabb, elfogadóbb és néha mindenre a jógát írja fel gyógyírnak? Két tábor létezik; akiknek túl spirituális a jóga, valami elvont dolgot gondolnak róla és vannak azok, akik az egyensúlyt és a békét látják benne.

Tovább olvasom »
UPTOSTYLE 2
Menstruációs ciklus szakaszai

Hangulatingadozás, libidó csökkenés, magabiztosság. Megannyi tünetegyüttes, ami legfőképp a menstruációs ciklusra fogható. Ha tudni szeretnéd, mikorra tervezd a kiruccanást, vagy a nagy bulit a barátnőkkel, hogy a legjobb formádban lehess, nem árt jobban megismerni a ciklusodat!

Tovább olvasom »
low-waste
Fürdőszobai low-waste termékek

Ha van már bambusz fogkeféd, és esténként mosható pamaccsal tisztítod az arcodat, mindenképpen jó úton tartasz egy környezettudatos életmód felé. Cikkünk low-waste termékekkel ismertet meg, amikkel garantáltan felturbózhatod a fürdőszobában töltött perceidet.

Tovább olvasom »